Névnapodra mondok száz jó kívánságot,
legyen ez a napod szép, boldog és áldott!
Kedves képed a szívemben ragyog,
névnapodon veled együtt én is boldog vagyok.



Legyen egészséged, tudjál boldog lenni,
és a szívedet soha ne bántsa meg senki!
Napod is legyen örömnek napja,
kívánjuk, hogy a sors ezeket megadja!

Szintén múlt héten vmelyik nap munkából megtérvén Tündér a következővel fogadott:

- Anya, én nem félek a muskátlitól !

- . Ennek örülök, én se félek tőle...

- Képzeld el, itt volt egy. Odatartottam az ujjam, rámászott, aztán elrepült és nem sírtam!

Hát így lett a muslicából - vagy, ahogy mi hívjuk muszkából - muskátli.

Egy másik sztori:

Tavaly kapott egy szőrmés, pihe-puha papucsot, de még nagy volt rá, így eltettük. A héten előszedte, felpróbálta, már jó a méret. Boldogan újságolja:

- Anya, már benőttem!!

Tündérke múlt héten megírta levelét a Nagyszakállúnak (tollbamondással ). A levélben minden szerepelt, amit Maszat a szobában látott - szőnyegtől a körömcsippantóig . Aztán kértem, hogy hunyja be a szemét és úgy gondolja ki, hogy mit szeretne. Háát, sokra nem jutottunk... Kért még mackót az eddigi 100 mellé és egyéb már meglévő játékokat. Mindenesetre a levelet borítékba tettük, megcímeztük és feladtuk - azaz kiraktuk az ablakba. A Mikulás nagyon ügyes volt, reggelre el is vitte.

Minden este elénekeljük a Hull a pelyhest és a Télapó itt van-t, illetve gyakoroljuk a verset, amit a Mikulásnak el fog mondani (vagy nem). A következőt választottuk:

Donászy Magda: Télapó ünnepén

Tipp-topp, tipp-topp,
Ki jön a nagy hóban?
Kipp-kopp, kipp-kopp,
Ki van az ajtóban?

Itt van már a
nagyszakállú
Télapó! Csupa hó!
Puttonyában dió, mogyoró!

Csitt-csatt, csitt-csatt,
örül a sok gyermek.
Hipp-hopp, hipp-hopp,
Télapó itt termett.

Mit hozott a
nagyszakállú
Télapó? Csupa jó!
Puttonyában dió, mogyoró!