Szabad hétvége
Csudajól telt a hétvége. Gyönyörű idő volt! Péntek du. gulyásparti az oviban. Böngyörőt nem lehetett leimádkozni a légváras csúszdáról, még az utolsó percekben is csak mászott és csúszott csak mászott és csúszott stb. A könyökéről alaposan le is jött a plezúr, amit azóta is büszkén mutogat. Szombaton szalonnasütést rendeztünk (egy kiadós délelőtti takarítást, rendrakást követően), kint voltak a kis barátok is, senki nem unatkozott. Sütöttünk kis kuktámmal epres gyümölcstortát, ő persze nem eszi az epret. Én enném - csak nem jutott . A cseresznyét se volt hajlandó megkóstolni a kis piszok, mikor délelőtt kínáltam. Nagy boldogan szalad, mikor talált egy "kétlógósat": itt van Pannika jele! Aztán estére csak győzött a kíváncsiság. Látom, hogy dagad a fél pofija, mondja bekaptam egy szeresznyét... majd kiköpi a magot. Megevett még 2-őt, aztán köszöni, többet nem kér.(ezt szó szerint így mondta.) Kérdem: finom volt? A válasz heves fejrázással jött : nem.
Hmmm. Vasárnap végre kicsi pihi. Egész hétvégén állt a medence, Tündérke csak aludni jött ki belőle, akkor is visítva, s még este 8-kor is hozzáfogott vetkőzni, hogy ő bizony megy a "füjdőkádba" - így hívja a medencét is.
Jó húzós hétfői nap a munkahelyen - milyen is lenne ugye, egy ilyen csodás hétvége után...