Tündérszáj:

- Anya, van olyan, hogy valaki már felnőtt mégse nő gyereke?

Hétvégi közös ebéd. Őzpörkölt, krumpli, tészta, csemegeubi. Tündér nagy szemekkel figyel, amint ubi után vadászok a villával az üvegben: - Anya, vigyázz. Hínárt ne egyél! (Annyira tetszett, végül nem világosítottuk fel, hogy a kapor ab ovo nem az üvegben tenyészik...)

A vénasszonyok nyarát taglalja: A vénasszonyoknak, akkor van nyár, amikor nekünk ősz...nekik akkor van ősz, amikor nekünk nyár?

Hiába magyarázom, hogy csupán a késő nyarat hívják így, nem megy bele a buksijába .

Már szinte sötét van minden nap, mire hazaér az oviból. Mutatja a holdat és magyaráz:

-Látod, anya milyen nagy a hold? Világít. A Hold van elöl és a Nap hátul és visszaveri és világít.

Először nem is értettem mit akar. Aztán leesett.  Az állam is.

Maholnap Arkhimédész törvényét fogjuk megvitatni a fürdőkádban...

Az alábbiakat 3-5 éves kora között jegyeztük fel:

Karácsonyi vásárban sétálunk a kürtőskalácsos előtt: -Mmmm! Szép szagokat érzek!

Viszket a lába a benti cipőben: -Anya, vakarózik a szandál!

Meglátja apát a WC-n kisdolog közben: -Jé. hosszú pisi!

Hasfájósan: -Fáj még a hasikád? - Ööö, egy kicsit nyöszörög...

Apa beteg, megfázott. Kamillafőzet fölött inhalál, fején törülközövel. Tündér meglátja, majd hozzámrohan kiabálva: -Nincs fejeeee!!!

Tegnap este Tündér:

- Hulla fáradt vagyok.

- Azt látom.

- Anya, te tudod mi az a hulla?

-  Igen, tudom.És te?

- Én is!

- No, mi az?

- Hát, amikor a hó úgy esik lefelé...

- Anya, te is erre gondoltál...?

- Ühüm, hát persze.

(Asszem ráérünk még foglalkozni a hasonlatokkal és metaforákkal...)

Tündér minden este kéri a feladatokat. Pl. ha van 2 almád és 3 banánod, akkor az hány gyümölcs? Kicsi gondolkodás, ujjacska nyitogatás-csukogatás majd magabiztosan mondja, hogy 5. Egész jól elszámolgat már így 10-ig. Mikor legutóbb Mamához vittem pár napra, mondtam neki, hogy esténként gyakorolhatnak összeadni. Mire Tündérfalat nagy boldogan: -Mama, én tudok már KIVONTATNI is!

Ebéd utáni szunyókából ébredünk, Tündér meg én a nagy ágyban:

- Mehetek színezni a szobámba? - kérdi ő álomittasan.

- Igen, csak előbb adj egy puszit!

- Akkor hozd ide a fejedet!!! 

(gyk: jóóó nagy ágyunk van...)

Tegnap este gyurmáztunk: ő pogácsát készít, meg mindenféle formát szaggat, jómagam pedig "belenyomkodós" figurákat alkotok. Kétféle színből egy egész helyes kis mackót sikerült elővarázsolnom. Tündér nézi, hűű. Forgatja, óvatosan behelyezi a többi közé.

- Annyira hálás vagyok!

- Miért?

- Mert ilyen macikát csináltál...

Nap, mint nap előáll valami új dumával 

Tündérem szótára újabb kifejezésekkel bővült. "Ezer örömmel!" Csak ennyit mondott, kérdésemre, hogy kidobná-e a szemetesbe a kiürült pudingos tasakot. Menten elolvadok...

Birkózunk. Körbe-körbe gurulunk, hol ő van fölül, hol én. Mostanában rafinált, kitámasztja magát kezével-lábával, hogy csakugyan nem tudom átfordítani. "Vedd fel az erődet, anya! Vedd fel az erődet!"   ... jó, majd igyekszem.