Ítéletidő
Mit tehet az ember, ha már egy hete csak esik, esik és esik, és az ember lánya épp hegedülni készül az ember egyetlen épen maradt idegszálán? Amikor egy zűrös éjszakás műszak után késő délutánra feladod a harcot, mert nem bírsz tovább toleráns lenni és elviselni még egy Annnnnnnnyaaaaaaaaaaaa -ával kezdődő mondatot sem? Nos, amikor leszáll a sötétlila köd, valahonnan mégiscsak felpisloghat egy icipici ötletsugár: Eresszük ki az aprónépet egy kis viharvadászatra. Az udvaron már féllábszárig ér az esővíz, jó móka egy ötévesnek.
Kár, hogy csak kb 10 percig lehetett hagyni pancsolni a csemetét, mert addigra mindenféle védő felszerelés ellenére át-és beázott a ruhája. Irány a kád, vacsi, alvás.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Szólj hozzá!