Fürdőszoba üzletekben járunk, nézelődünk. Inkább sóvárgunk, mint morfondírozunk, hogy milyen is legyen az új fürdőszobánk... Tündér is jár-kel nézelődik. Mindent megfogdos, mindenhová bemászik, leül, felcsimpaszkodik. Ahogy kell . Apuval épp belemerülünk a WC-tető zsanérok tanulmányozásába, mikor csemeténk valahol felkiált: Húúúúúúúúú, hááááááááááááááááá, jajjjjjjjjjjj de széééééééép! Anyaaaaaaaaaaaa, apaaaaaaaaaaaaaaa, gyejtek nézzétek. ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, áááááááááááááááááá, jééééééééééééé stb. Lélekszakadva fordulunk be a sarkon, vajon mi a jó ég lehet az a világszenzáció Egy mosdótál. Szép kék, üvegszerű anyagból, nem átlátszó, viszont gyöngyházfényű. Tényleg elragadó az adott megvilágításban. Tündér nézi jobbról, balról, alulról, felülről. Simogatja, tapogatja: - Anya, anyaaa. Héééé..., jéééééé.... (nagyon mondaná csak nem tudja hogyan)..... jajj, jajjjjj de jóóóóóó, anyaaaaa, BELEOLVADT A FÉNY!

 Valóban. Azt hiszem ez a jó kifejezés.